Jogszabályok

Állattartó: az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli.

Állatkínzás: az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklődő betegségben szenvedő – nem kísérleti célra szánt – állategyed tenyésztése, szaporítása.

A jó gazda gondosságára vonatkozó jogszabályok:

4.§

1. 1. Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.
   2. Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását.
   3. Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről.

5.§

1. 1. 1. Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról.
      2. A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét.
      3. A szabadban tartott állatok számára – azok természetes viselkedését is figyelembe véve – biztosítani kell olyan területet, illetve létesítményt, ahol azok veszély esetén, valamint az időjárás káros hatásaival és az egészségre ártalmas hatásokkal szemben védelmet találnak.
      4. Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat szükségleteihez igazodó, megfelelő mozgásteret biztosítani.
      5. A gazdasági haszon céljából tartott állat tartása, szállítása és életének kioltása során előnyben kell részesíteni az állatkímélő technológiákat.
      6. A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani.

Az állat kímélete, az állatkínzás tilalma

6.§

1. 1. 1. Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, az állatot károsítani, így különösen az állatot nem szabad:
         1. kínozni,
         2. emberre vagy állatra uszítani, illetőleg állatviadalra idomítani,
         3. kényszertakarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerű táplálás esetét,
         4. a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni,
         5. a teljesítőképességét felismerhetően meghaladó teljesítményre kényszeríteni,
         6. természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni.
      2. Az (1) bekezdés a) pontja nem terjed ki az érett libatoll házilagos vagy az engedélyezett technológia szerint végzett szedésére, illetve c) pontja a házilagos vagy az engedélyezett technológia szerinti liba- és kacsatömésre.
      3. A 2. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott állatok esetében az (1) bekezdés b) pontját a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell alkalmazni.

7.§

1. 1. 1. Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okozhat (a továbbiakban együtt: állatviadal). Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közreműködés, részvétel, fogadáskötés.
      2. Tilos állatviadal céljára
         1. állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, valamint más személynek átadni, vagy forgalmazni.
         2. építményt, földterületet vagy egyéb helyet, anyagi eszközt más személy rendelkezésére bocsátani.
      3. Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a vadászatra alkalmazott állatnak jogszerűen történő kiképzésére, vadászaton való alkalmazására.

8.§

§ Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos.

8/A.§

Élő állatot nyereményjáték díjaként csak e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet használni, amennyiben az állat elhelyezésének és tartásának feltételei biztosítottak.

9.§

Állatot a nemi vágy kielégítésére irányuló cselekmény során felhasználni tilos.

A veszélyes állatfajok egyedeinek tartása

20.§

1. 1. 1. A veszélyes állatfajok körét e törvény végrehajtására kiadott rendelet állapítja meg. Veszélyes állatnak a veszélyes állatfajok egyedei minősülnek.
      2. A veszélyes állatokat veszélyességük alapján az alábbi kategóriákba kell sorolni:
         1. különösen veszélyes állatfajok
         2. közepesen veszélyes állatfajok
         3. elővigyázatosságot igénylő állatfajok

21.§

1. 1. 1. A különösen veszélyes állatfaj egyedét – kivéve ha e törvény végrehajtására kiadott rendelet eltérően rendelkezik – kizárólag állatkertben szabad tartani. A különösen veszélyes állatfaj egyedének tartására, szaporítására, elidegenítésére, másik állatkertbe történő át- vagy kihelyezésére, országba történő behozatalára, országból történő kivitelére, illetve bemutatására a természetvédelmi hatóság adhat engedélyt. Az engedély kizárólag abban az esetben adható meg, ha az egyed tartási feltételei – ideértve a tartáshoz, illetve szaporításhoz szükséges szakismeretet is – biztosítottak.
      2. A közepesen veszélyes állatfaj egyedének tartására, szaporítására, elidegenítésére, megvételére, felügyeletének átengedésére, eladásra való felkínálására, országba történő behozatalára, országból történő kivitelére, illetve bemutatására a természetvédelmi hatóság adhat engedélyt. Az engedély kizárólag abban az esetben adható meg, ha a tartás, szaporítás, elidegenítés, felügyelet átengedése, eladásra való felkínálás, országba történő behozatal, illetve bemutatás a környezet nyugalmát és biztonságát nem sérti vagy veszélyezteti, és az egyed tartási feltételei – ideértve a tartáshoz, illetve szaporításhoz szükséges szakismeretet is – biztosítottak.
      3. Az elővigyázatosságot igénylő állatfaj egyedének tartását, szaporítását, elidegenítését, tartásának átengedését, országba történő behozatalát a természetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. Az elővigyázatosságot igénylő állatfaj egyede akkor tartható, ha az egyed tartási feltételei – ideértve a tartáshoz, illetve szaporításhoz szükséges szakismeretet is – biztosítottak.
         Az (1)-(3) bekezdés hatálya alá tartozó hüllőket, madarakat és emlősöket egyedi azonosítóval kell ellátni.
      4. A veszélyes állat tartási helyéül szolgáló ingatlanon, ingatlanrészen a veszélyre felhívó, jól látható tartós jelzést kell elhelyezni, az állat fajának feltüntetésével.
      5. Az állattartó veszélyes állatát közterületen csak átmenetileg, közvetlen és állandó felügyelettel, ember és állat életét, testi épségét nem veszélyeztetve tarthatja.
      6. A veszélyes állat tartójának gondoskodnia kell az állat szökésének megakadályozásáról.
      7. A természetvédelmi hatóság nyilvántartja
         1. az állat tulajdonosának nevét és címét
         2. az állat felügyeletét ellátó természetes személy nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, telefonszámát, elektronikus levélcímét
         3. az állat tartási helyét
         4. az állat faját, nemét, születési idejét, egyéb egyedi jellemzőit
         5. egyedileg jelölt állat esetén az állat azonosítására szolgáló adatokat
      8. A természetvédelmi hatóság nyilvántartása alapján a természetvédelemért felelős miniszter országos adatbázist működtet.
      9. –

22.§

1. 1. 1. A veszélyes állat eltűnését a veszélyes állat tartója haladéktalanul köteles bejelenteni a természetvédelmi hatóságnak. Különösen és közepesen veszélyes állatfaj egyedének eltűnésekor a rendőrséget is értesíteni kell.
      2. Veszélyes állat elhullását a veszélyes állat tartója 30 napon belül köteles bejelenteni a természetvédelmi hatóságnak.

23.§

1. 1. 1. Ha a veszélyes állat tartója a jogszabályban, illetve az engedélyben foglalt feltételeket nem vagy nem megfelelően teljesíti, veszélyes állatot az előírt engedély nélkül tart, szaporít, elidegenít, eladásra felkínál, felügyeletét átengedi, bemutatja vagy behoz az országba, illetve bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a természetvédelmi hatóság – a tulajdonos költségére, a feltételek biztosításáig – a veszélyes állat állatkertbe vagy más megfelelő helyre való szállítását rendelheti el.
      2. Ha az állattartó a természetvédelmi hatóság által előírt időpontig gondoskodik a jogszabályszerű állattartási feltételek biztosításáról, úgy az (1) bekezdés szerint elszállított állatot részére vissza kell szolgáltatni, ellenkező esetben a természetvédelmi hatóság az állatot elkobozza és gondoskodik annak végleges elhelyezéséről. Ha az állat végleges elhelyezése csak rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától, ismétlődésétől függően legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhető. Az elhelyezés eredménytelensége esetén az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.

24.§

1. 1. 1. A veszélyes állat tartójának felelősségére a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytatókra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.>

Eb által okozott fizikai sérülés, eb veszélyesnek minősítése és a veszélyes eb tartása

24/A.§

1. 1. 1. Az állatvédelmi hatóság az ebet egyedileg veszélyesnek minősítheti, amennyiben
         1. az eb fizikai sérülést okozott, és megvalósulnak a veszélyesnek minősítés e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételei, vagy
         2. az eb fizikai vagy pszichikai állapota alapján feltételezhető, hogy az embernek fizikai sérülést okozhat, és ez a veszélyhelyzet kizárólag az eb veszélyesnek minősítésével hárítható el.
      2. Veszélyes eb az állatvédelmi hatóság által egyedileg veszélyesnek minősített eb.
      3. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárásba be kell vonni az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértőt.
      4. Veszélyes eb kizárólag az állatvédelmi hatóság által kiadott engedéllyel, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon, ivartalanítva és elektronikus azonosítóval (a továbbiakban: transzponder) megjelölve tartható.
      5. Tilos veszélyes ebnek bármely módon való szaporítása, tenyésztése – ideértve a vétlen szaporulatot is -, kiállítása, bármely formában történő versenyeztetése, őrző-védő feladatokra való tartása, képzése és alkalmazása, az országba való behozatala, az országból történő kivitele.
      6. A veszélyes ebet polgári jogi szempontból vadállatnak kell tekinteni.
      7. Az e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabály szerinti eljárásokban az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértőként az a személy járhat el, aki a tevékenység folytatására irányuló szándékát a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenti az állatvédelmi hatóságnak. A bejelentés – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl
         • • – tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait, továbbá meg kell jelölni a bejelentő telefonos elérhetőségét, valamint elektronikus levélcímét. A bejelentés alapján az állatvédelmi hatóság nyilvántartásba veszi a szakértőt.

         A nyilvántartás tartalmazza:

         • – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl
         • – az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértők természetes személyazonosító adatait. Az állatvédelmi hatóság a honlapján közzéteszi a szakértői névjegyzékben szereplő személy nevét, telefonos elérhetőségét, valamint elektronikus levélcímét.
      8. A település jegyzője kérheti az állatvédelmi hatóságtól az eb egyedi veszélyessé minősítését.

24/B.§

1. 1. 1. Az állatvédelmi hatóság a 24/A. § szerinti engedélyezési eljárásban jogosult kezelni
         1. az eb tulajdonosának nevét és címét,
         2. az eb felügyeletét ellátó természetes személy (továbbiakban: ebtartó) nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,
         3. az eb tartási helyét (település, kerület, utca, házszám),
         4. az eb fajtáját, születési idejét, nemét, színét, hívónevét,
         5. a transzponder sorszámát,
         6. az ivartalanítás időpontját,
         7. az eb egyéb egyedi jellemzőit.
      2. Az állatvédelmi hatóság az (1) bekezdésben foglalt adatokról a veszélyes ebek hatékony azonosítása érdekében nyilvántartást vezet.
      3. Az (1) bekezdésben foglalt adatokat az eb elpusztulásától, elvesztésétől, valamint tulajdonosváltásától számított három évig kell nyilvántartani.
      4. Az ebet veszélyesnek minősítő állatvédelmi hatóság a veszélyesnek minősítés tényét 8 napon belül köteles bejelenteni a transzponderrel megjelölt ebek adatait nyilvántartó országos elektronikus adatbázis működtetőjének.

24/C.§

1. 1. Az állatvédelmi hatóság elrendeli az eb életének kioltását, amennyiben az halálos kimenetelű sérülést okoz embernek, és az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértő megállapítja, hogy az eb viselkedése egyértelműen a sérülés okozására irányult.
   2. Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az állatvédelmi hatóság elrendeli a veszélyes eb életének kioltását, amennyiben
      1. a veszélyesnek minősítő határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem kérelmezik az eb tartásának engedélyezését,
      2. a tartási engedélyében meghatározott biztonságos tartási feltételek az engedélyben előírt határidőig, de legkésőbb az engedély kiadásától számított 30. napig nem teljesülnek,
      3. az eb ivartalanítása és transzponderrel való megjelölése a tartási engedély kiadásától számított 30 napon belül nem történik meg,
      4. az eb a tartási engedélyben meghatározott biztonságos tartási feltételek teljesítéséig embernek fizikai sérülést okoz,
      5. az ebre vonatkozó tartási szabályokat megszegik, és emiatt az eb embernek fizikai sérülést okoz,
      6. az ebet az engedélyezett tartási helyen, és az ebtartó felügyeletén kívül fogják be második alkalommal, vagy
      7. annak tulajdonosa vagy az ebtartó ellen indított büntető- vagy szabálysértési eljárás során az állatot jogerős határozattal elkobozzák.
   3. Az állatvédelmi hatóság elrendelheti az eb életének kioltását, amennyiben az súlyos vagy maradandó sérülést okoz embernek, tartója 14 napon belül nem válik ismertté, viselkedésproblémáinak megfelelő kezelése nem biztosított, és az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértő megállapítja, hogy az eb viselkedése egyértelműen a sérülés okozására irányult.
   4. Az állatvédelmi hatóság az eb azonnali elkobzását, elszállítását és megfelelő helyen való tartását, valamint transzponderrel való megjelölését
      1. rendelheti el, amennyiben az súlyos vagy maradandó kimenetelű sérülést okoz embernek;
      2. rendeli el, amennyiben az halálos kimenetelű sérülést okoz embernek, vagy amennyiben az ebtartó veszélyes eb tartási engedélyét visszavonják.
   5. A jogerős határozattal elrendelt ivartalanítás, transzponderrel történő megjelölés, elkobzás, szállítás, tartás és az eb élete kioltásának költségei az eb tulajdonosát terhelik.

– 2012. évi C. törvény (Btk)